Bevezetés egy Klopp poszt elé:
Jürgen Kloppról szakmai portrét felvázolni viszonylag egyszerű, de csak ha az elmult 9-10 sikeres évéről akarsz írni. Mert elég ha beütöd a nevét az internetes keresőbe és szinte dőlnek ràd az infók a vilàg összes nyelvén. Viszont ha Jürgen Kloppról az emberről akarsz egy portrét írni, akkor már bonyolultabb a képlet, mert egyszerűen a száraz tényeken (Szül.hely.kor, családi állapot stb...) kívül kevés hiteles formàban fellelhető dolog van róla a virtuàlis térben. Nem kimondottan "csak" szakmai jellegű hosszabb interjut alig talàlni vele és azok is -nem meglepő módon- német nyelven. Ami egészen biztosan levonható konzekvencia, hogy a kötelező meccs előtti és utáni szakmai nyilatkozatain kívül, hosszabb interjuk csak néhány nagyobb Europai sport lap archivumában találhatók (Kicker, Tutto Sport, Four four two stb...) azok viszont igazi "kincses bányát" jelentenek az utána érdeklődőknek. "Kloppo" egyébként ismertségéhez mérten, ritkàn ad, nagyobb lélegzetvételű interjukat és akkor is nagyon megvàlogatja, hogy kinek. Sportal foglalkozó lapokon kívűl jellemzően csak pár komolyabb közéleti lap jöhet szóba nála, olyanok mint a Bild, a Guardian stb...) a bulvár teljesen ki van zárva. A magánéletéről egyàltalán nem beszél, (ami abszolut érthető) erre vonatkozó kérdéseket nem fogad el.

Németországon belűl a"Svábföld" központjànak szàmító Stuttgartban született 1967 Juni 16-án Jürgen Norbert Klopp néven.
"Átlagos tizenéves voltam, olyan mint a legtöbb NSZK-ban élő fiatal. -Mondja egy 2010-es interjuban- Az iskola utan rohantam focizni a többiekkel. Hétvégéken rock koncertekre vagy meccsekre jartunk. Talán csak abban különböztem a grundon focizó társaimtól, hogy míg ők a német foci mellett a pengés brazilos futball bűvöletében éltek, engem jobban vonzott a sokkal gyorsabb és keményebb Angol foci. És ez azóta is igy van, a bundesliga mellett az angol bajnokik légköre áll hozzam a legközelebb. Bár a mai premier league csapatai már rég nem a klasszikus Angol focit jatszák, a klubok legtöbbje megmaradt a régi tradiciók mellett."
Juniorként két kiscsapat, az SV Glatten és a TuS Ergenzingen csatára volt. 20 évesen 1987-88-ban az Eintracht Frankfurt második csapatában szerepelt a regionális ligában, ez akkoriban volt, amikor Frankfurt első csapata a Bundeliga élvonalához tartozott és kupa gyöztes lett, a legnagyobb sztárjukat pedig Détári Lajosnak hívták. 
A következő 1990-es idényt azonban már a harmadosztályú Rot-Weiss Frankfurtnál töltötte. Igy emlékszik vissza erre az időszakára:
"Mint minden 18-19 éves futballista, természetesen én is fényes karrierről álmodtam, viszont mivel sült realista beállítottságú vagyok, viszonylag hamar olyan huszonegy-két évesen felismertem a képességbeli hiányosságaimat és beláttam, hogy aligha én leszek a német futball következő "Kalle" Rumeniggéje. (Karl-Heinz Rumenigge a 80-as évek legnagyobb Német sztárja volt, aki kétszer is VB döntőig vitte az NSZK-t.) Tisztáztam magamban azt is, hogy aligha fogok olyan szintű csapatban játszani, mint például a Bayern München és egyáltalán nem csak azért, mert nem is vágytam oda soha, hanem mert aligha leszek valaha is olyan szintű játékos, akit szerződtetni akarnának a Bajorok. Tudják szerintem jó ha egy játékos tisztában van a saját korlátaival, de azokon a korlátokon belül, a saját szintjének megfelelő csapatnál kihozza magából a maxiumot." Ez a csapat a Mainz lett, 1991-ben igazolták le, eredetileg itt is csatárként játszott, de 1995-től hátvédként szerepelt pályafutása végéig.

A 2000–2001-es szezonban a Mainz irtózatos rossz idényt produkált, reménytelennek látszott a bentmaradás ezért 2001. február 28-án menesztették Eckard Krautzun vezetőedzőt, helyette óriási meglepetésre az előző mérkőzésen még játékosként szereplő Jürgen Kloppot nevezték ki ideiglenes jelleggel a klub vezetőedzőjévé a bajnokság utolsó két hónapjára. Pedig az igazi meglepetés még csak ezután következett, mert óriási hajrát produkálva, bent tartotta az előzőleg tök reménytelen helyzetben lévő Maintzot a másodosztályban és igy profi edzői szerződést kapott a csapatnál. "Amikor még játékos voltam Mainzban, talàn ha 1800 néző látogatott ki az esős szombati meccseinkre, de ha valamelyikünk meghalt volna, senkinek nem tűnt volna fel, annyira nem voltunk ismertek a városban. De mi szerettük a klubot, imadtunk jàtszani, akàr 10.000 embernek jó időben, akàr 1800-nak az esőben." A következő szezont a kiesés elöli menekülés jegyében kezdik, minél hamarabb összeakarjàk szedni a bentmaradáshoz szükséges pontokat, ez olyan jól sikerül nekik, hogy majdnem feljutnak a Bundesligába. Egyetlen pontal maradnak csak le a feljutást jelentő helytől... Mainzban valósàgos futball láz tör ki amikor a következő 2002/03-as szezonban győzelmet győzelemre halmoznak, ám a végén egyetlen góllal rosszabb gólkülönbségük miatt megint csak lemaradnak a feljutástól. Ekkor már szinte mindenki a Mainzi csodáról beszél és 2004-ben sikerül feljutnia csapatával a Bundesligába. Ezt követően szerezte meg UEFA-Pro edzői licencét, hogy az élvonalban is lehessen vezetőedző. Csapatépítésre Svédországba vitte a játékosait amiben még semmi különös nem lenne, csak hogy Ö egy olyan kietlen mindentől távoli helyet vàlasztott, ahol még áram sem volt, és hotel sem. Sátrakban aludtak, az ételt is saját maguknak kellet beszerezniük, és közben megküzdeni a folyamatos esőzéssel, meg a szúnyogokkal. Később egy tv interjuban beszélt a miértről: "Azt akartam, hogy érezzék, hogy mindent túl tudnak élni. Rettenthetetlenek voltunk, és amikor a csapat megjelent a Bundesligában, az emberek nem tudták elképzelni, hogy milyen erősek vagyunk".

A 2005-06-os szezonban a Mainz elindulhatott az UEFA-kupában, ez lesz Jürgen Klopp legelső nemzetközi kupa szereplése. Miután az előző szezonban a legsportszerűbb csapat volt a Bundesligában és a sportszerűségi kvalifikáció során kisorsolták a csapatot, így indulhatott a selejtezőben, amit sikerrel teljesítettek is. Azonban az első körben a Sevilla FC veri ki őket, amelyik ezután a döntőig menetel és megszerzi első UEFA kupáját. /Ugye milyen fura fintora ez a sorsnak igy a 2016 os Baseli EL döntős csapatok ismeretében./ A 2006-07-es szezon azonban rémálom szerűen alakul számukra és egészen a 16.helyig csúsznak le és kiesik a Mainz a Bundesligából azonban a vezetőség továbbra is kitart Jürgen Klopp mellett. És a 2007/08-as másodosztályu idénynek ugy vágnak neki, hogy az azonnali visszajutást tűzik ki célul. A kiesés miatt végtelenűl csalódott Jürgen Kloppnak, a bundesliga profi légköre után nehezen megy a visszailleszkedés a másodosztály milliőjébe. Sehogy sem talàlja a helyét, ezért előre bejelenti, hogy ha nem sikerül a feljutás, akkor lemond. Végül csak a 4.helyen végeznek és ezzel végetér Klopp és a Mainz hosszú kapcsolata. Vannak ajánlatai más csapatoktól, hisz már a Mainz edzőjeként felkeltette olyan tradicionálisan nagy csapatok figyelmét, mint a Bayern München vagy a Hamburg, ám sem a Münchenieknek sem a Hamburgiaknak nem tetszett Klopp szabatos stilusa, lezser öltözködése a puhatolozó tárgyalások során, valamint az sem tetszett nekik, hogy a játékosai Kloppónak hívják és nem tartja meg tölük a két lépésnyi távolságot, túl közvetlen velük. "Hihetetlenül dühitett, hogy nem szakmailag hanem külsősegek alapján itéltek meg. Legszivesebben megkérdeztem volna tőlük, hogy szakmailag kifogástalan futball edzőt keresnek, vagy egy mutogatni való ölönyös cirkuszi majmot a pálya szélére." És ekkor jött a Dortmund... az a Borussia Dortmund amelyik ekkor már halovány árnyéka sem volt a kilencvenes évek közepének szuper Borussiájának, annak amelyik bajnoki cimet, Bajnokok Ligájàt nyert és még az aranylabdát is a klub egyik játékosa kapta Matthias Sammer. A mostani BVB 2008-ban már majd egy évtizede csak egy a Bundesliga középcsapatai közül. Ráadásul akkoriban a csúcsosodó gazdasagi válság miatt csőd közeli állapotban volt a klub. 2008-ban is csak a 13.-ik helyen végeztek, emiatt menesztették a szintén pàlyája elején járó Thomas Dollt és szerződtették helyére Jürgen Kloppot. A Mainz utàn, úgy érezte, a következő csapatánál nem szabad ilyen erős érzelmi kötődést kialakítani. Mainzban egy hétig tartott a Klopp tiszteletére rendezett búcsúbuli, bevallotta megsiratták az elválását, és bár Dortmundba úgy ment, hogy megpróbál kevésbé ragaszkodó lenni, egy hét után már szerelembe is esett új csapata iránt.


A Dortmundhoz való szerződése nem jelent szenzációt, inkàbb csak egy pár mondatos hír az interneten arról, hogy a BVB megint edzőt vàltott. Àm Kloppot mindez nem érdekli, Ö boldog, hogy újra a Bundesligàban dolgozhat, amit még a klub nem túl rózsàs anyagi helyzete sem tud elrontani. Hihetetlen elánnal lát munkához. A futball szurkoloknak talán legszimpatikusabb módon épiti szinte teljesen újjá a Borussiat, javarészt olyan tehetséges fiatalokból akik tökéletesen illlenek az általa megálmodott csapat szerkezetbe és jàtékrendszerbe. Két évébe telik, amig minden és mindenki a helyére kerűl. Az első évben a 6.-ik helyen végez, következő évben pedig 5.-ik, de aztán a harmadik évben robbantanak, tökéletes idényt produkálva bajnoki címet nyernek. A bundesliga csapatai szajtátva bàmuljàk a Dortmund "csoda tinijeit" és képtelenek mit kezdeni az akkoriban merőben újnak szàmító játékrendszerrel. De az igazi totális elképedést a Német kupa döntője váltja ki, még a tévé studióban ülő szakértőket is sokkolja a világsztárokkal teletüzdelt Bayern München vesszőfutàsa. Klopp "jóval olcsóbb" tizenegye ellen tulajdonképpen egy percig sincs esélyük még a döntetlenre sem. Kagava már a harmadik percben vezetést szerez, amit Robbennek még sikerűl egalizálni, ám ezutàn beindul a "sárga henger". A szemmel láthatólag sokkal gyorsabb és energikusabb Dortmund, amelynek a védelme majdnem a félpályáig van feltolva és teljesen az ellenfél térfelére helyezi àt a játékot, a földbe gyalulja a gyakran még a labdàt a térfeléről is kihozni képtelen Müncheni sztárokat, akik szinte megfulladnak a BVB àlltal végtelenségig leszükitett területen 5-2 a vége. Németország sokkban van! Mindenki Klopprol és csapatàról beszél... és akik még ezutan is kételkednek azokat is elhallgattatja a BVB következő évi címvédés a Bundesligában.

A Dortmundnál megvalósított újszerű játékstilusa egyfajta pressingre épűlő de annak tovább fejlesztett változata, igazi egész pályás letámadás. A Presszingelést amikor az ellenfél térfelére kell àthelyezni a jàtékot és kisterületen jàratni a labdát amig hibàra nem kényszeríted az ellenfél védelmét màr koràbban is ismerték és jàtszottàk. De az ún. ‘gegenpressing’ stilust amit nagyjából "ellen pressingnek" vagy ha úgy tetszik "letámadás elleni letámadásnak" lehetne fordítani a Klopp féle Dortmund alkalmazta először. Ennek lényege, ugyan ugy a terület leszűkitése, de labdavesztés utàn válik igazán félelmetessé. Ugyanis azonnal vissza kell támadni az ellenfelet és visszaszerezni a játékszert, miközben a labdaszerző csapat játékosai mind kimozdulnak az addigi védő poziciojukból és igy terület nyílik a tàmadóknak. Ez a felfogás arra a bebizonyított tényre épül, hogy az a játékos, aki labdát szerez, az a labdaszerzésre való fokuszàlàs miatt, nem igazán tud másra figyelni és sebezhetőbb, mint normál esetben, hiszen éppen nincs egyensúlyánál, nincs ideje felnézni még nem tudja biztosan, hol vannak a csapattársai, így ha azonnal visszatámadjàk, olykor ketten is rárontanak akkor könnyen megzavarodik és hibás megoldást választ vagy rossz helyre passzol, vagy egyszerűen elveszik tőle a labdàt amivel aztàn a védöpoziciojukból elmozdult hátvédek közötti üres területeken lévő támadokat könnyedén megjátszhatjàk. Azt, hogy ki hasznàlta erre a stilusra először a "gegenpressing" kifejezést, hogy ez Klopptol ered-e vagy valamelyik német internetes média akasztotta rá azt én nem tudtam kideriteni. De az biztos, hogy ennek a jàték felfogásnak a Klopp-féle Dortmund volt az úttörője nem csak Németországban, hanem egész Európában.

Azonban ki kell emelni azt is, hogy a rendszere folyamatosan fejlődött, változott az évek alatt. Ha kellett, kontracsapattá váltak, nem ugyanazt a sémát akarta minden meccsen játszatni együttesével.  

2012/13-as idényben a Bayern nyeri a bajnokságot, de mégis ez a szezon hozza el nekik a vilàgra szóló nemzetközi sikert. Abban az idényben a Bajnokok Ligája legjobb 4 csapata közé a két legjobb Német csapat (Bayern, Dortmund) és a két legjobb spanyol csapat (Barcelona, Real Madrid) jut be. A Dortmund a Real Madridot kapja és nincs ember, aki ne a Madridiakat tartaná esélyesebbnek.


Az a helyzet, hogy a Madridiak is igy érzik, ezért az első meccsen Dortmundban elég kényelmes tempóban kezdenek futballozni, erre Lewandowski már a 8.percben bever nekik egyet amit óriàsi nehézségek árán még kiegyenlit Ronaldo az első félidő legvégén, de a második félidőben már nincs "pàrdon". A Dortmundiak lerohanják őket ez az a meccs amit a "gegenpressing" iskolapéldàjaként szoktak emlegetni és 15 perc alatt még három gólt rúgat Lewandowskival a tökéletesen müködő Dortmundi tàmadó gépezet. A Real a meccs végére ugy néz ki mint az az ökölvivó, aki egy megrenditő erejű ütést kapot, csak kóvályognak a pályán a Blancók. Minden erejüket felemészti a villámgyors Dortmundi támadások megállitàsa és egy még nagyobb zakó megakadályozàsa. Arra hogy támadjanak vagy a BVB kapuja elé érjenek esélyük sincs. A visszavágon ugyan nyer a Real 2-0-ra de ez kevés, igy 4-3-al a Dortmund jut a BL Londoni döntőjébe és ellenfele a Barcelonát oda vissza lenullàzó Bayern München. Ha ezt a döntöt akàr csak egy évvel azelőtt jàtszàk, akkor a csúcsok csúcsàn járó Dortmund biztosan megnyeri, de ekkor már 2013-at írunk a Bayern hihetetlen jó idényt produkál, erősek és magabiztosak, a Londoni döntön minden a kezükre jàtszik és nyernek is 2-1-re. Klopp a döntő után elismeri: „Szinte minden tökéletes volt, a Londoni stadion hangulata parádés, az idő szép, a pálya jó, csak mi voltunk szarok…" -majd hozzáteszi- "Veszítettünk és emiatt most elég szarul érzem magam. De optimista vagyok, szóval nagy baj nincs. Tíz perc múlva már jobban leszek, fél órával később pedig úgy érzem majd magam, mintha megnyertük volna a kibaszott BL-t.” Ám ez bármennyire is jól hangzik, nem igy van...
Az utolsó 2 dortmundi évében, már erősen érzékelhető volt az ún."Klopp hatás" halványulása, az abból is erősen kitetszik, hogy a második és egyben utolsó bajnoki címe óta, eltelt három év alatt 77 ponttal szerzett kevesebbet a Dortmunddal, mint a Bayern München. Ez két dologra vezethető vissza: Egyrészt a német csapatok idővel helyelközel megtanulták, mit lehet Klopp "gegenpressingje" ellen a legjobb taktika, különösen igaz volt ez az BL győzelem után újra európa élére került Bayern münchenre. Másrészről a már emlitett csalódása amiatt, hogy az álltala felfedezett, de legalábbis csucsra járatott labdarugók sorra eligazoltak, a jobb anyagi körülményeket igérő csapatokhoz. Azt hiszem ez a második dolog volt az amely igazán elkedvetlenítette és ami végűl a csapat jàtékára is negativ hatàssal volt. "Nem árusítottuk ki a játékosainkat, mégis meg akarták őket venni tőlünk, mert tisztában voltak vele, hogy mi nem tudunk annyit fizetni nekik, mint ők" - utalt Klopp arra, hogy a Dortmund az elmúlt években a legjobbai közul Kagava Sindzsit és Nuri Sahint is elengedte, de az igazi repedést közte és a Dortmund között a Bayern által elhappolt Mario Götze elengedése okozta.

Mert amig az első két esetben Kagava és Sahin esetében a játékosokra lehetett fogni, hogy a több pénz miatt tàvoznak, addig Götze esetében ezt már egész egyszerűen képtelen volt megemészteni és elhinni se nagyon hitte. Mario elvesztését egy szívinfarktushoz hasonlította. "Egy nappal a Málaga elleni drámai továbbjutás után jött a hír, hogy eligazol. Michael Zorc ügyvezető kijött a pàlyára, és fa arcal közölte, hogy a klub eladta Mariot a Bayernek megegyeztek. Ekkor ugy éreztem magam mintha valaki meghalt volna, ami làtszodhatott is rajtam, mert Zorc megkérdezte, akarok-e beszélni róla, de mondtam neki, hogy nem akarok, elegem van ebből és inkább hazamegyek. Probàltam lebeszélni az eligazolásról Máriót, de hiába győzködtem, hogy két év múlva is be fognak jelentkezni érte. Addigra màr tele beszélték a fejét a Bayern menedzserei akik elhitették ezzel a kamasz fiuval, hogy vagy most megy vagy soha."
Magában azonban nem a Bayernre és nem is Götzére volt mérges, sokkal inkább a Dortmund menedzsmentjére akik engedélyt adtak a Bayernek, hogy tárgyalásokat kezdjen Götzével és meg sem próbálták lebeszélni. A Dortmundi vezetőség teljes csődjét az jelentette amikor a BL legeredményesebb csatárát a 35 millió euróra taksált Lewandowskit ingyen leigazolta a Bayern, mert lejárt szerződése a BVB-nél, Klopp dühöngött napokig majd letargiàba süllyedt. A hozzá közelállók szerint eltünt belőle a korábbi tűz, nem találta azt ami inspirációval szolgált volna, és ez a céltalanság a csapat játékán is meglátszott, a totàl hitehagyott társaság látszatát keltő Dortmund, rég nem látott mélyrepülésbe kezdett, de a vérszagra gyűlő sajtót ekkor még lehűtötte: "Azért még nem írnám le a csapatot. Rengeteget hibázunk, úgy nézünk ki a pályán, mintha egy rakás idióta rohangálna a füvön. Emiatt is vagyunk a kiesőzónában. Ugyanakkor nem igaz, hogy ennyire rosszak lennénk, van másfél hónapunk feltöltődni, ki fogjuk javítani, amit elrontottuk” – nyilatkozta Jürgen Klopp az őszi szezon utolsó fordulójában, a Werder Bremen elleni vereség után. Igazsàg szerint ebben az utolsó évben minden összejàtszott a Dortmund ellen. Marco Reus még a VB előtt szenvedett horror sérülést a vàlogatottnàl és csak lassan jött rendben, és amikor pàlyàra lépett akkor sem volt még az igazi. A hátsó alakzatból Hummels szinte egész évben állandóan sérült volt, Subotic még csak kereste régi formáját, a súlyos keresztszalag-szakadása után, és az idényt remek formában kezdő Szokratisz is megsérült. A védelem összetétele meccsről meccsre, gyengűlt az idény felére szinte teljesen összeomlott, az őszi szezonban 26 kapott góllal zárt a Dortmund. A 2011-es bajnoki címénél egész évben kapott 22-t a csapat, és a 2012-es címvédésénél is mindössze 25-öt. Bár az idény végére visszakapaszkodtak a középmezőny elejére és elérték az egyik Europa ligát jelentő helyet, de érezni lehetett, hogy már semmi nem a régi.

Ennek ellenére a Borussiánál nem volt ember, akiben akár csak gondolati szinten is felvetődött volna Klopp elküldése, hisz ahhoz Ö túl sokat tett ezért a klubért. Jürgen Klopp viszont ugy érezhette, hogy már képtelen olyan inspirálólag hatni a csapatára mint korábban, és ez a csapat teljesitményét negativan befolyásolja. Igy a válság gyors megszüntetésének alighanem Ö a legfőbb kerékkötője, ezért pár héttel a bajnokság befejezése előtt bejelentette, hogy az idény végén távozik a csapat éléről. Döntését a klub tiszteletben tartja és elfogadj...

A hír bombaként robban a német és a nemzetközi sport sajtóban egyarànt, hisz mégis csak Németországban kétszer is az év edzőjének választott, az europai top10 menedzsere között szàmontartott Jürgen Kloppról van szó. Szinte a bejelentéssel egyidőben elkezdődnek a találgatások arról melyik kispadon kezdi meg az őszi szezont a Német mester. Az elkövetkezendő nyári hónapokban minden europai top klubal hírbe hozzák. Nem vicc a lapokban szóbajövő lehetséges klubok listàja tulajdonképpen végtelen a Real Madridtól, a PSG-n át a Manchester Cityig terjed, hogy ebből mennyi a pletyka és mennyi a valós megkeresés az ma már kiderithetetlen. Az viszont egészen biztos, hogy a híreszteléseknek maga Klopp vet véget aki ugyan elismeri például, hogy a City és még egy-két a listán lévő klub megkereste, ami igazán megtisztelő a számàra, de csak azt tudja mondani az újságoknak, amit ezeknek a kluboknak is, hogy egy évig pihenni szeretne az elmult 14 évnyi folyamatos munka után ennyi feltöltődésre egyszerűen szüksége van. Hogy jövő ilyenkorra mi lesz a sorsa, melyik bajnokságban induló csapathoz ír alá azt még nem tudja, de nem is időszerű a kérdés. Ezzel vége, lassan elcsitul az őt körülvevő felhajtás, elkezdődnek a bajnokságok és Jürgen Klopp nem ül egyetlen kispadon sem, eltünve a világ elől pihen...


És most itt egy kicsit engedjük is el Jürgent és menjünk át a csatorna másik partjára egészen pontosan Liverpoolba, ahol Brendan Rodgers képtelen túlszárnyalni de még megismételni se tudja csapatàval a 2013-as ezüstös idényt. Sőt még a BL-t érő helyet sem ér el, pedig hát irgalmatlan összegeket költ a Klub játékosokra. Rodgers helyzete egyre rosszabb szinte mindenki biztos benne hogy a nyáron menni fog, a szurkolók àlltal megfogalmazott vágy, hogy helyére egy mindenképpen fiatal és agilis TOP edzőt hozzon a vezetés mint mondjuk Simeone vagy Jürgen Klopp... Csak, hogy Simeone nem rég hosszabbított az Athleticoval és Kloppnak is (akkor még) élő szerződése van a Dortmundal. És egyébként is miért akarnának a sikereik szinhelyérő pont a Liverpoolhoz igazolni?

Igy az ügy elhal... Aztán Klopp lemondása a Dortmundnál újra felizzitja a tüzet a szurkolókban, ennek ellenére a Liverpool szinte szóba sem kerül a lapoknál mint lehetséges csapat Klopp számára. A Pool megin közel 100 milliot költ új jatékosokra és a 2015/16-os idénynek is Rodgersel vágnak neki. Hogy aztán alig két hónappal később a két hetes válogatott szünetet kihasználva a vezetőség oktober 4-én pénteken kirugja Rodgerst, és már másnap elismerik a kispadra Jürgen Kloppot szeretnék megnyerni és tárgyalnak vele... A német és a Britt bulvársajtóban rögtön kitör a médiahiszti. Az elkövetkezendő napokban teljes egészében uralja a sport oldalakat az ügy, a két ország újságjai szinte mindenkit megszólaltatnak az ügyben (nem vicc, az egyik hülye német bulvàr lap még az ép Németorszàgban tartozkodó Manchesteri ikont Alex Fergussont is megkérdezi mit szól Klopp Liverpoolba szerződéséhez. Fergie nyel egyet és csak annyit mond: Nem làtom be miért ne lehetne egy német edző sikeres a Premier League-ben.) egyetlen egy ember nem szólal csak meg: Jürgen Klopp. Ö el van tünve, a sajtóval csak a menedzsmentjén keresztül érintkezik. Az biztos, hogy Okt.7.-én hétfőn talàlkozik a Liverpool Amerikai milliàrdos tulajdonosával aki a Boston Red Sox csapatànak a tulajdonosa is és személyesen is tàrgyalnak. Csütörtökön Klopp már Liverpoolban (egészen pontosan Melwoodban) van és pénteken pedig alàír egy 4 eves szerződést az Anfield roadon.

Az a Jürgen Klopp aki egész nyáron azzal utasitotta el a legzsírosabb ajánlatokat is, hogy egy évig pihenni akar, 3 hónappal később egy röpke hét alatt mindenben megegyezik a Liverpoolal és odaszerződik. Amivel összeesküvés elméletek garmadáját inditja el, de ebbe inkàbb ne menjünk bele. A lényeg, hogy Liverpoolban van és mindenki, szurkoló és jàtékos egyaránt boldogan fogadja. Ö pedig nem hazudtolja meg magát, màr az első nyilatkozatàban beszól a bajnok Chelsea edzőjének Jose Mourinhonak aki előszeretettel hivatja magát "Special One"-nak vagyis különlegesnek. "Én azért jöttem, hogy segitsek. Nem vagyok varázsló még csak "különlegesnek" (Special One) sem mondanám magam mint egyesek. Én "normàlis" (Normal One) vagyok!" -szögezi le az első sajtótájékoztatóján. A savanyú Mourinhot nem igazàn kedvelő angol sajtó, odáig van érte. A szerződéséről annyit lehet tudni, hogy teljes egészében szabad kezet kap a tulajdonostol a jàtékos igazolàsok és eladàsok terén. Itt nem fordulhat elő az, mint Dortmundban, hogy eladjàk a csapat legjobbjait a tudta nélkűl. Kimondott elvàrást a helyezést illetően, az első évben nem fogalmaz meg a vezetőség igy semmilyen teher nincs rajta a 2015/16-os idényben, nyugodtan kisérletezhet. A lényeg, hogy térképezze fel a keretet, nyáron leadhatja majd az igényeit, kitől kíván megválni, kiket akar mindenképpen megtartani és mely posztokra akar igazolni. Az egész idény ennek a kisérletezésnek és a Klopp féle játékrendszer megtanulásával telik, a csapat teljesítménye a Premier League-ben hullámzó, de ezen senki nem csodálkozik, mindenki megértő és türelmes Jürgen Kloppal szemben, ráadásul páratlan sérülési hullám is sújtja a csapatot. Igy hamar eldől, hogy két lovat egy fenékkel megülni nem lehet, azaz vagy a bajnokságot vagy az Europa Ligát be kell áldoznia. Ö a Manchester United legyőzése után az Europa ligát választja mint kiemelt prioritást élvező sorozatot, erre megkapja ellenfélnek az egész sorozat legerősebb és legesélyesebb csapatát a Dortmundot. A Sárga-Feketékhez ezernyi szállal kötödő Klopp, aki összerakta és csúcsra járatta azt a BVB-t amelyik most az ellenfél lesz, szóval Jürgen élete "leghülyébb" feladatát kapja, le kell győznie a mostani önmagával a korábbi önmagát, azaz a Liverpoolal a Dortmundot.

Az egész Europai kupasorozat legkeményebb két összecsapása következik, tulajdonképpen olyan az egész, mint amikor két száguldó 1000 tonnás mozdony frontálisan rohanna egymásnak. A Dortmundi 1-1 után az Anfield roadi 4-3 a valaha lejátszott legjobb kupameccsek közé kerül, az Europai sport sajtó hozsannákat zeng, az addig esélytelen Liverpool hírtelen az abszolut esélyese lesz az Europa Ligának. Pláne miután 0-1 után otthon 3-0-ra kiverik a Villarrealt is és a Baseli döntőbe jutnak... Ahol a Sevilla elleni döntőben (Amit később "kézilabda" döntőnek is csúfol Europa) a félidőben még 1-0-ra vezetnek, de csak azért mert két egyértelmű kezezést, nem fúj le a Svéd bíró ami a Sevilla 16-osán belűl, pedig a későbbiek ismeretében nagyon nem mindegy, hogy 3-0-al vonulnak a szünetre vagy 1-0-al. A szünet után ugyanis az addig semmit sem mutató Sevilla már az első percben kiegyenlit, majd a vezetést is megszerzi. Eközben még két egyértelmű kezezést "nem vesz észre" a bíró a Spanyoloknál, és a kitámadó Liverpoolt lekontrázva rzgnak még egy gólt. A vége 3-1 oda, és miközben az egész világ értetlenűl áll a svéd bíró teljesítménye előtt, addig Jürgen Klopp magára vállalja a felelőséget a második félidei katasztrófa miatt... pedig nem Ö a hibás, hanem a csapat, amelyik az egyenlitő találat után egyszerűen képtelen volt újra felvenni a meccs ritmusát. Plusz még megkapták a világ egyetlen bíróját, aki minden keményebb, szerelést azonnal lefújt, minden Spanyol műesést megevett, de a kézilabdát engedte a pályán. Azt nem tudni mi lesz a jövőben, viszont egy biztos, Jürgen Klopp akár első Liverpooli évében messze a játékos keret erején felülteljesítve megszerezhette volna élete első Nemzetközi kupáját, egy olyan csapattal jutott el a döntőig, amilyet elődjétől megörökölt és annak is a fele végig sérült volt az idényben. Az, hogy a későbbiekben mi mindenre viheti még a Liverpoollal az ma még megjósolhatatlan. De minden adott, ahhoz, hogy bármit amit csak akar megnyerjen a vörösökkel az elkövetkező években.

A döntő után azt nyilatkozta az újságoknak: "Eljön az idő amikor erre a döntőre majd úgy emlékszünk vissza, mint egy siker korszak kezdetére." 
A játékosainak a szállodában pedig azt: "Két órája még nagyon szarul éreztétek magatokat, most már valamivel jobb a helyzet, nem sokára rájöttök, hogy nincs okotok a keserűségre. Az, hogy idáig eljutottunk fél év alatt együtt, már az is szép eredmény. Higgyétek el fogtok ti még döntőben játszani magasabb szinten is." Majd a játékosok elképedése közepette el kezdte énekelni a We are Liverpool dalocskát, amibe aztán a játékosai is becsatlakoztak... Igy válik teljessé a címben feltett kérdésre a válasz. Hogy ki az a Jürgen Klopp?
Ö a szigorú, az engedékeny, a profi, az eredményes, az abszolut győztes tipus, a döntők vesztese, az ezer fokon ízzó, a nyugodt, az együttérző, az ezer arcú, a rendszerető család apa, az örök bohém rocker és futball forradalmár...Ez mind. De leginkább Korunk egyik legjobb futball edzője.

                                                                 (by.BORDÁS ISTVÁN)